Január 1 az új év napja
Az újév napja a világ nagy részén január 1 -jén, a modern Gergely-naptár szerinti év első napján tartott ünnep. Január 1. Legtöbb naptár az északi félteke téli napfordulójának közelében kezdi az évet, addig az úgynevezett holdnaptárt követő kultúrák – ilyen például a kínai újév és az iszlám újév – a napévhez képest kevésbé rögzített időpontokban ünneplik az újévet.
Január 1 története
A kereszténység előtti Rómában a Julián-naptár szerint ezt a napot Janusnak, a kapuk és a kezdetek istenének szentelték, akiről a januárt is elnevezték. Ettől kezdve a 18. század közepéig a keresztény Európa különböző szakaszaiban és különböző részein az újévet december 25-én, március 1-jén, március 25-én és a húsvét mozgó ünnepén ünnepelték.
A január hónap kezdetét valamikor azután kezdték újévként ünnepelni, hogy Kr. e. 153-ban ez lett az új római konzulok beiktatásának napja. Ennek ellenére a márciusi újév körüli vallási ünnepségek még egy ideig folytatódtak, így nem tudható pontosan az, hogy január 1 -je új pontosan mikor rögzült az új év kezdőnapjaként.
A Julián-naptár, amelyet Julius Caesar javasolt (i. e. 46-ban), a római naptár reformja volt. Ez a naptár lett az uralkodó naptár a Római Birodalomban, majd a nyugati világ nagy részében több mint 1600 évig. A római naptárban az év január 1-jén kezdődött. Érdekesség, hogy még azután is, hogy a helyi naptárakat a Julián-naptárhoz igazították, különböző időpontokban kezdték az új évet. Egyiptomban az alexandriai naptár augusztus 29-én kezdődött. Több helyi tartományi naptárat úgy igazítottak, hogy az Augustus császár születésnapján, szeptember 23-án kezdődött. Az összehangolás miatt a Julián-naptárt használó bizánci év szeptember 1-jén kezdődött; a keleti ortodox egyházban ma is ezt a dátumot használják a liturgikus év kezdetére.
A középkori keresztény Európában aztán az új évet december 25-én ünnepelték Jézus születésének tiszteletére. Másutt március 1-jén a régi római szokás szerint. Megint másutt március 25-én, Jézus fogantatásának napján vagy éppen a húsvét mozgó ünnepén.
A keresztény naptárban január 1 -je ma már hagyományosan az újév napja és Mária istenanyaságának ünnepe, és ez a nap a fogadalmak napja. A napjainkban használatos Gergely-naptár szerinti január 1 -je a világszerte munkaszüneti nap és gyakran szilvesztert követő éjfélkor tűzijátékkal ünneplik az újév kezdetét. Az újévi szokások közé tartozik az újévi fogadalmak meghozatala és számos egyéb szokás, babona, melyről további cikkeinkben olvashattok, itt egy világszerte ünnepelt szép hagyományt emelnék csak ki a sok közül, ami pedig az
Újévi babák ünnepe
A hagyomány szerint év első napján az Öregév átadja feladatait a csecsemő Újévnek. Az újév napján született csecsemőket ezért általában újévi babáknak nevezik. Az új éveben elsőként megszületett babák nevét az egész ország megismeri, általában megajándékozzák őket.
Cikk forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/New_Year
